4.6. ÉNEK-ZENE

Az óvodai zenei nevelés célja az esztétikai és érzelmi élmény nyújtás, a zene iránti érdeklődés felkeltése, az éneklés, énekes játékok megkedveltetése, valamint a zenei képességek fejlesztése, zenei ízlésformálás, gátlásoldás. A zenei nevelés hatással van a testi, szellemi fejlődésre, gazdagítja a gyermekek érzelemvilágát, hozzájárul a személyiség sokoldalú fejlődéséhez.

Zenei nevelés színterei:

-         A gyermek által kezdeményezett, játékhoz kapcsolódó spontán éneklés (szerepjáték, gyurmázás, gyakorlójáték, mozgásos játék közben, azt kiegészítve).

-         Alkalomszerű  dalos játék, gyermek által kezdeményezve.

-         Óvónő által tervezett, szervezett foglalkozás.

Kiscsoportos zenei nevelés:

Anyaga: 7-8 mondóka (2-4 motívum terjedelmű),

              20 dal, terjedelme 8-12 ütem

              hangkészlete:  sz-m

                                               l-sz-m

                                               m-r-d

                                               sz-m-r-d

                                               d-l-sz

Többségében utánzó mozgással kísért játékdalok és néhány műdal.

Zenei feladatok:

-         3-5 hang terjedelemben megközelítően tiszta, együttes éneklés óvónői segítséggel,

-         mély-magas hangok megkülönböztetése, mutatása térben  (nagymozgással:guggolás, lábujjállás),

-         halk-hangos felismerése, gyakorlása beszédben, énekben, zörejekkel, ütőhangszeren (dob, ritmusfa),

-         hangszínek megkülönböztetése nagy eltérés esetén (hangszerek hangja, üveg, fém, fa, egymás hangja),

-         egyenletes lüktetés felismerése, érzékeltetése mozgással (taps, ujj-dob, koppintás, lépés),

-         zenei motívumok kiemelése mozgással (utánzás)

Az óvodai első zenei élmény az óvónő-gyermek közvetlen testi kontaktusában éri a 3 éves gyermeket. Érzelmi biztonságot nyújt, az anya-gyermek kapcsolatot idézi, amikor ölbevesszük a gyermeket, arcsimogató, lovagoltató, hintáztató vagy éppen ujj-játékkal kísért mondókát, dalt adunk elő. A gyermek figyelmét felkelti az újfajta inger, s ebből az élményből születik meg majd éneklési kedve. Kezdetben csak hallgatója a gyermek a naponta többször felcsendülő dalolásnak. Könnyebb megtanulni a gyerekek számára a mondókát, majd később, sokszori hallás után bekapcsolódnak a dalok éneklésébe is. Mondókákat és dalokat is elsősorban az egyenletes lüktetést kiemelő játékos utánzó mozgásokkal kísérjük. Ennél a korosztálynál a zenehallgatás kiemelt fontosságú. Alkalmat adunk, hogy alkotókedvüket kibontakoztatva szöveget (halandzsa) és dallamot alkothassanak.

Középső csoportos zenei nevelés:

Anyaga: 4-6 mondóka (4-6 motívum terjedelmű)

              25 dal, terjedelme 12-16 ütem

              hangkészlete:           sz-m

                                               l-sz-m

                                               m-r-d

                                               sz-m-d

                                               sz-m-r-d

                                               d-l-sz

                                               m-r-d-l

Zenei feladatok:

1.      hallásfejlesztés

-         mély-magas hangok megkülönböztetése, kézjellel mutatva (oktáv és kvint), változó kezdőhang átvétele,

-         halk-hangos felismerése, gyakorlása: saját hangjukon, csoportos éneklésben, zörejeken, beszédben, tapssal,

-         dalok felismerése dúdolásról, hangszeres játékról, képről, szövegrészletről, játékszabályról, ritmusról (kezdő vagy belső motívum),

-         hangszínfelismerés zörejen, hangszeren, beszéden,

-         szöveges motívumok visszaéneklése (visszhangjáték),

-         dallambújtatás motívumváltással,

-         hallásfigyelem (zenehallgatáskor a daloló felnőttre vagy a hangszer hangjára való odafigyelés)

2.      ritmusérzék fejlesztése

-         egyenletes lüktetés érzékeltetése tapssal, járással, játékos mozdulatokkal, tánclépéssel,

-         dal, mondóka ritmusának kiemelése,

-         kettes lüktetés kiemelése változatos mozdulatokkal,

-         szünet jelzése,

-         gyors-lassú felismerése, gyakorlása (ének, járás, taps, beszéd, mozgás),

-         ritmusmotívumok visszatapsolása,

3.      éneklési készség fejlesztése

-         tiszta éneklés 3-6 hang terjedelemben csoportosan és egyénileg, óvónői kezdéssel,

-         tempótartás,

-         szöveg és dallam kitalálás (pl. kérdés-válasz alkotása dallammal kísérve),

4.      beszédfejlesztés

-         tiszta szövegkiejtés,

-         szövegalkotás,

-         légzőgyakorlatok: egy levegővétellel meghatározott motívum elmondása,

5.      mozgásfejlesztés

-         harmonikus, esztétikus mozdulatokkal járás, tánc (kör, hullám, csigavonal),

6.      hangszerhasználat

-         dob és triangulum használata ritmus érzékeltetésre.

Erősödik a gyerekek igénye a közös éneklésre, feladatunk alkalmat, időt, helyet és megfelelő légkört biztosítani ahhoz, hogy önálló kezdeményezésükre játszhassák a gyerekek az énekes játékokat csoportszobában és az udvaron is. Az óvónő által szervezett éneklés, mondókázás kisebb csoportban is folyik, az esetleg passzív szemlélő is magáévá teszi a sokszor hallott dalt, mondókát. A ritmus és dallam mellett jelentőséget kap a szöveg, fejlődik a verbális értés. Alkalmat adunk zenei és verbális fantázia kibontakoztatására, mozgáselemek kitalálására, kipróbálására.

Nagycsoportos zenei nevelés:

Anyaga: 4-6 mondóka (6-12 motívum terjedelmű)

              30 dal, terjedelme 12-18 ütem

              hangkészlete:  sz-m

                                               l-sz-m

                                               sz-m-d

                                               m-r-d

                                               sz-m-r-d

                                               l-sz-f-m-r-d

                                               m-r-d-l

                                               m-r-d-l-sz

                                               r-d-l-sz

Zenei feladatok:

1.      hallásfejlesztés

-         magas-mély hangok megkülönböztetése, kézjellel való mutatása (3 fokozatban), kezdőhang átvétele,

-         halk-hangos felismerése saját hangjukon, csoport és tárgyak hangján, összekapcsolva gyors-lassúval, térben mutatva,

-         dallamfelismerés kezdő- és belső motívum alapján dúdolásról, hangszer hangjáról,

-         dallammotívumok kiemelése és visszaadása egyénileg majd csoportosan, szöveg nélkül; dúdolva, la-la-val, kitalált szöveggel,

-         dallambújtatás jelre, közben érzékeltetve az egyenletes lüktetést,

-         hangszínfelismerés zörejeken, hangszer hangján, egymás hangján,

-         zenehallgatás: hosszabb dalok, hangszeres játék, kánon, kétszólamú dal figyelmes végighallgatása,

2.      ritmusérzék fejlesztése

-         egyenletes lüktetés érzékeltetése tapssal, lépéssel, tánclépéssel, hangszerrel,

-         dal, mondóka ritmusának kiemelése, visszatapsolása,

-         dal felismerése ritmusáról (több lehetséges jó megoldás lehet, vagy három megadott variációból kiválasztani a helyeset),

-         gyors-lassú érzékeltetése beszéden, mondókán, dalon,

-         tempóváltás jelre dalon belül,

-         kettes lüktetés (ütemhangsúly) kiemelése tapssal, járással,

-         ritmusmotívumok visszatapsolása, továbbadása társnak,

3.      éneklési készség fejlesztése

-         3-6 hang terjedelemben normál tempóban, tisztán, helyes kezdőhang-magasságban, önálló indítással énekelnek egyénileg és csoportosan,

4.      beszédfejlesztés

-         tiszta szövegkiejtés, szövegalkotás,

-         egy levegővétellel több motívum elmondása,

5.      mozgásfejlesztés

-         esztétikus, egyöntetű mozgás, változatos térformák, tánclépések, páros táncok,

6.      hangszerek használata

-         dob, cintányér, triangulum használata egyénileg és ritmuszenekarban, kombinálva az egyenletes lüktetést és a ritmust.

Fokozódik a gyerekek önálló kezdeményezésének száma, szívesen és sokszor játszanak  énekes játékokat, figyelmük, kitartásuk egyre hosszabb ideig tart. A zenei fogalompárokat megértik, ügyesen kapcsolják össze azokat. A gyermekek énekes játéka részévé válik az óvoda ünnepeinek, emelik azok hangulatát, érzelmi töltést adnak.

Nagycsoportban bevezetjük a kötelező foglalkozásokat.

Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek mindhárom korcsoportban hallgassanak minél több élő zenét, illetve népi hangszerek hangját is megismerjék.

Elvárt eredmény:

-         A gyerekek szívesen énekelnek, mondókáznak, használnak ritmushangszereket

-         Közösen énekelnek, táncolnak

Zenei forrásanyagunkat a következő könyvekből választjuk:

-          Ének-zene az óvodában (Forrai Katalin)

-          Zenehallgatás az óvodában (Törzsök Béla)

-               Magyar népi gyermekjátékok

-               Ritmus, mozgás, énekes játék (Falvay Károly)

-               Cinege, cinege kismadár

-               Játék és tánc az óvodában